A Szentkút története
A Szentkút Csatkától délkeletre fekszik kb. 1 km távolságra. A múlt század közepe táján, vagy talán már régebben is jártak zarándok hívek. A mai zarándoklatok 1862-ben indultak meg. Körülményeit az akkori kántortanító és jegyző Takács Márton foglalta írásba.
E szerint, az ácsi születésű Csöbönyei József, özvegy ember, zarándok terciárius, Csatkán 1861-ik évben megjelent s a helybéli tisztelendő plébános úr és a község előtt. Kijelentette, ha beleegyeznek abba, hogy a szent Kútnál Kápolna épüljön, úgy ő magára vállalja az adakozásgyűjtést. Mely szent szándékát Ranolder János veszprémi püspök úrnak a tisztelendő plébános úr jelentette: ő nagyméltósága a kápolna építését Szűz Mária tiszteletére kegyelmesen megengedni méltóztatott, mely engedély következtében az említett zarándok az adakozás gyűjtést rendes okiratok mellett megkezdte és több helyen, örömmel adakoztak is e szent célra, mint a gyűjtőívbőlkitűnik.
Ezen Szent Kút a falutól egy negyed óra távolságra fekszik egy völgyben fiatal erdő közepén, mellyet négy nagy ős bükkfa környékez. Amint beszélik, a nép meg is van róla győződve, hogy 1862-ik évi augusztus 21-én délután csütörtöki napon Csöbönyei József zarándoknak, ki már a szent kútnál az önmaga által ásott barlangban lakott, amint a szent kút környékét söpörgette, megjelent egy árnyék forma alak. Kinek azonnal a Jézus nevével köszönt. Erre az alak elkezdett szólani s ezt mondta: "Én vagyok Gáb- riel főangyal, Szűz Máriának követje, hírül adatik a Szűz Mária tisztelőinek, hogy a holnapi napon reggel 9 órakor a Boldogságos Szűz ezen által kijelölt kedves helyen megjelenik s kijelöli az Ő tiszteletére építendő kápolna helyét. A Szent Kúthoz való menetkor énekeltessék "Máriát dicsérni hívek jöjjetek" a Szent Kútnál pedig "Üdvözlégy Mária, kit az Isten fia stb. " ezen hírt vidd be a faluba, s mondd el amit láttál és hallottál. E szavak után az angyal eltűnt. Másnap augusztus 22-én reggel 8 órakor a falu népe, dolgát félbehagyva, a templomba összesereglett és a kántortanító vezetése mellett a Szent Kúthoz kiment. A remete a népet a hegytetőn várta térdelve s azután a kereszt előtt ment és vezére lett a népnek.
A Szent Kúthoz érvén, találkoztunk ott a környékbeli falu híveivel, kik hasonlókép ezen csodálatos jelenetre jöttek ide. A Szent Kútnál elkezdte a kántor énekelni: Üdvözlégy Mária stb. melynek éneklése alatt a zarándok mindenki nagy csodálkozására a kúttól megindult és úgy látszott, mintha őt a mennyei lelkek hívták volna, s vallomása szerint a Boldogságos Szűz Máriával és az angyalokkal indult is meg s azon a helyen állott meg hol a-kápolna épüljön. - Ott akik közel állottak, láttak a földön három ember alakot árnyékban. A középső nagyobb volt és ennek fején sárgás koronát, meg azon a helyen vékony füstöt az ég felé szállani, azon kívül kitűnő jó illatot is éreztek sokan, melyre a Boldogságos Szűz Mária nevét hangoztatták."
Lényegében ugyanezt mondja el 1862 október 6-án a püspökhöz küldött jelentésében Ropoli Ferenc plébános, aki ugyan nem volt jelen, de híveitől azonnal értesült a dolgokról. Ezen eseményeknek hírére megindult a hívek hatalmas zarándoklata.
A jelentésekre felfigyelt az egyházi hatóság és mivel még senki sem vizsgálta meg a történések hitelességét, addig nem engedélyezték a szent kúthoz való zarándoklatot.
A világi hatóságok kitiltották Csöbönyei Józsefet Csatkáról. Ekkor a remete Kisbéren húzta meg magát, majd elindult a Szentföldre. Csupán Várnáig jutott el, onnan visszafordult és az indulatok lecsendesedése után, újra Csatkán, a szentkút melletti barlangjában lakott. Itt halt meg, mint a kápolna gondnoka és remetéje, 1885. május 21-én.
Ropok Ferenc plébános a hívek kérésére engedélyt kért a kápolna építésére. A szentkút feletti dombra egy nagy fakeresztet állított 1859-ben. Koncz Jeromos bakonybánki lelkész IX. Pius pápától különleges áldást eszközölt ki 1862-ben a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére építendő kápolna javára. 1863-ban a csatkai hívek kértek újra engedélyt a kápolna építéséhez, amit a megyéspüspök megadott. A nép igen szívesen adakozott az építkezés javára, nagyobb összeget adományozott herceg Lichtenstein János földesúr és akai báró Fiáth Ferencné, aki az anyagi áldozaton kívül az egész építkezés ügyét is nagyban elősegítette. A kápolnát 1864. szeptember 8-án szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére.
Megyéspüspöki engedély alapján szobrot is állítottak a hívek, ez azonban nem az a szobor, amit ma láthatunk a kápolnában. A hely lelki kisugárzása nemcsak a környékbeli híveket vonza, hanem az egész országból nagy számban zarándokolnak ide, még a Felvidékről, Erdélyből és Délvidékről is igen nagy számban látogatják meg a Szűz Anyát. A búcsújárók lelki tisztulást és vigaszt találva térnek otthonukba. A csatkai nagybúcsún anyanyelvünk mellett fölzeng a németek és szlovákok éneke, de itt csodálhatjuk meg a festői viseletben idezarándokló cigányság tarka tömegeit is. A Szentkút e századi történetéhez tartozik, hogy 1942-ben a szervita atyák menedékházat építettek a völgyben. Az ötvenes évek végén készült a dombról levezető kőlépcső és a kápolnát körülvevő kőbástya. 1966-ban rendbe- hozták a kápolna tornyát, majd 1969-ben a cserépfedést és a külső falakat. 1984. július 1. óta Szekeres Dezső volt Csatka plébá- nosa. - Egyetértésben az akkori megyéspüspökkel Dr. Szendi Józseffel elindította az 1987-88-as Mária évben a kis kegykápolna megnagyobbítását, amely azóta el is készült. Háromhajós templom lett a kis kápolnából úgy, hogy az eredeti, régi kápolna megmaradt, a nagy boltívek megnyitásával pedig a két oldalhajót összekapcsolták a kegykápolnával.
A kápolna a völgynek belső végénél áll. Három oldalról domb veszi körül. Karcsú épület, hegyes toronnyal, Kétszárnyú ajtaja félköríves kőkeretben áll. Amint belépünk, szemben találjuk az oltárt: alsó része kő, felső része fa. Tabernákulumán két angyalszobor között csontszínű feszület áll. Az oltár mögött, falhoz támasztva magas, faragott keret látható, csúcsán az Atyaisten szobrával. A keret felső részében áll a Boldogságos Szűzanyának egyszerű kegyszobra két angyal között. A fején korona van és az év meghatározott napjain változatos ruhákba öltöztetik. A bal oldalon a falon Szent Erzsébet, a jobb oldalon Szent Imre hercegről festmény található, Károlyi Gyula, festőművész munkája. Az oltár feletti boltozaton a secco a szentkútnál történt csodás gyógyulásokat ábrázolja.
A másik képen Szűz Máriát látjuk, a kis Jézussal, aki elé két angyal nagy szentírást tart. a baloldalon a fal mellett a Fatimai Szent Szűz szobra áll, amelyet Kondor Lajos magyar lelkész küldött Fatimából a kápolna századik évfordulójára. A templomban található még a Jézus Szíve szobor, Szentháromság színes gipszszobra, a kisded Szűz Mária fekvő szobra. Az oltár felhajtható lapján az olajfestmény Szűz Máriát mutatja a kis Jézussal, mellettük Zakariás, Erzsébet, a kis Ker. Szent Jánossal, valamint Szent Anna és Joákim. Találunk még a templomban Mária Szívének szobrát és Sarlós Boldogasszony szobrot is. A tér közepére a szabadtéri oltár fölé, 1986-ban székely díszítésű baldachint emeltek. A völgy mindkét szélén kőlépcső vezet le a padsorokhoz. Mögöttük jóval lejjebb van a szentkút medencéje, amiből a víz állandóan folyik. A bal oldali dombon, a bükkfák közé ékelve húzódik meg a remetelak. A házikó előterében áll a remetekereszt. A lakórész bejárata előtt kis lourdesi grotta van, amelyet Laták Nándor remete készített. A benne álló Mária szobrot a hívek adományából vásárolták, 1964-ben. A kápolna mögötti dombon Csöbönyei József első remete barlangját látjuk. A jobb oldali dombon áll, Názer Imre remete emlékfülkéje a Magyarok Nagyasszonya szobrával. Vele szemben találjuk a Getszemáni Jézus tiszteletére állított emlékművet. Ez Mohári Lőrinc remete nevét örökítette meg. Kissé odébb a fák között kőkereszt áll Mária szoborral. Nem messze innen falombok között Nepomuki Szent János kőoszlopa látható.